Logo and cover

Ki, mikor beszélt utoljára a nagyszüleivel, vagy más idős emberrel? Illetve a szóhasználat pontatlan, a valódi kérdés az, hogy ki mikor BESZÉLGETETT utoljára. És vajon miről. Gondoljuk végig, hogy miből állnak beszélgetéseink az idősekkel, vagy általában milyen kép él bennünk az idősekről. Otthonkás nénik, akik a rendelőben utánozhatatlan bravúrral slisszolnak be előttünk az orvoshoz, pedig sietnénk a munkába? Erős fokhagyma illatot (szagot?) árasztó éltes urak, akik mellénk ülnek a buszon? Esetleg kötényes, a sütéstől lisztes kezű nagymamák, vagy kertben gereblyéző nagypapák? A mindig elégedetlen Janka néni, vagy Taki bácsi, akit sztoikus nyugalmából csak a rendőrség és a tévések zökkentenek ki? 

Számos ilyen sztereotípia (vagy előítélet?) él a fiatalabb generációban az idősekről, mely nem csak a kommunikáció nehézségében nyilvánul meg, hanem jól bizonyítják a populáris kultúra termékei is, a televíziótól (ki ne ismerné Magdi anyust, akit pár éve egy ország gyászolt - kis túlzással), eljutva egészen az internetes mémek világáig, gondoljunk például a Szoci Nyugdíjasra https://www.facebook.com/SzociNyugger . A generációs szakadék hazánkban még élesebben tátong a korcsoportok között. A kommunikáció nehézségét, személyközi szinten elsősorban a kulturális különbségek okozzák. Kis hazánk esetében ez nem csak generációs kultúrákat foglal magába, hanem több évtizednyi "szoci kultúrát" is. Egy nyugati világban élő középosztálybeli (városi) fiatalnak az idős-képe valószínűleg kosztümös hölgyekből, és pipázó urakból áll, esetleg fehér teniszruhás párokból, akik utazásaik emlékezetes pillanatait közösségi oldalakon is megosztják.

Engedjük el a sztereotípiákat és lássuk be, a szakadékot át kell hidalni, hiszen ez mindenkinek jó, a felélénkülő beszélgetések során az idősek és a fiatalok is tanulhatnak egymástól. Számos hidat találhatnak és építhetnek a szakadék fölött, rádöbbenve hogy a két oldal nem is különbözik olyan nagyon, és valójában mind ugyanazokkal a gondokkal küzdünk/küzdöttünk és ugyanolyan örömöket élünk/éltünk meg. Különösen fontos ez azért is, mert egy öregedő társadalomban élünk, ahol a születéskor várható élettartam egyre magasabb, ugyanakkor egyre kevesebb gyermek születik.

Blogunk ezzel a szándékkal indult, hogy idős emberek történeteit osszuk meg, és interjúkat készítsünk olyan ismert emberekkel, akik valamilyen módon kapcsolódnak a témához.

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyiduma.blog.hu/api/trackback/id/tr95561571

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása